Pages

2009. október 25., vasárnap

HA...

Ködös őszi este volt. Az utcai lámpa alatt vártál rám, félig a félhomályban. Odaléptem hozzád, Te pedig végignéztél rajtam. „Gyere”, mondtad, és a kezedet nyújtottad. „Hová?”, kérdeztem. „Ne törődj vele, csak gyere.” Szótlanul gyalogoltunk egymás mellett, csak néha mosolyogtunk egymásra félénken. A vérem a fülemben dobolt, az este hangjai alig jutottak el hozzám.

Nem mentünk messzire, hamarosan befordultunk egy kapualjba.

A lakás kicsi volt, meleg és barátságos. Ahogy becsukódott mögöttünk az ajtó, végre megöleltél. Elvesztem az ölelésben, minden porcikám reszketni kezdett. És akkor megcsókoltál. Hosszan, puhán, gyengéden. Istenem, hogy csókolsz. Elgyengültek a lábaim. Te még szorosabban öleltél. A csók a félénk ismerkedésből egyre forróbbá, követelőzőbbé vált. Minden idegpályám reagált rá. És még akartam. Még. Egyre szaporábban szedtem a levegőt, bizseregni kezdtem ott lent. Akkor elindultak a kezeink is. Lassan fedeztük fel egymás testét, minden egyes négyzetcentiméter, minden egyes hajlat új izgalmakat tartogatott. Még mindig kabátban álltunk az előszobában. Lassan levettem a sálat a nyakadból. A dzsekim a földre csúszott. A kabátodat Te magad engedted el ott, ahol volt.

Behúztál a szobába, csak az előszobában égett a villany. A nyakamat csókoltad gyengéden, én beletúrtam a hajadba. Aztán újra egymás száját kerestük, a nyelveink izgató játékba kezdtek. A pulóveren keresztül a mellemet simogattad, és a fenekemnél fogva még szorosabban húztál magadhoz. Akkor már jól érezhető volt a nadrágodban domborodó keménység, és ez még jobban felizgatott. Lehúztam rólad a pulóvert, és már az ingedet gomboltam. Mohón csókoltam a forró bőröd. Te egyszerűen benyúltál a pulóver alá, felhúztad a topot is alatta, és egyszerűen, de határozottan kiszabadítottad a melleimet a melltartóból. A mellbimbóimmal játszottál, én pedig kezdtem elveszteni ettől az eszemet. A nadrágodon keresztül megmarkoltam férfiasságodat. Nem, ez így nem elég, a kezembe akarom fogni. Kiszabadítottalak a nadrágodból, te pedig lehúztad rólam a pulóvert, topot, mindent egyszerre. Lassan, lágyan közelítettem kezemmel a farkadhoz, és az érintése újabb kéjhullámmal öntött el. Látnom kellett, nem volt elég érezni, hogyan simul a kezembe forrón, keményen. Akkorra már Te is letoltad rólam a nadrágot, és én egyszerűen kiléptem belőle. A golyóidat simogattam, majd újra végig az egész gyönyörű farkadat, Te pedig néhány határozott simítás után félrehúztad a bugyimat, és ujjaid elvesztek a forró puncimban. Nagyot nyögtem, ó istenem, hogyan lehet ez? A csiklómat simogattad, egyre gyorsuló ütemben, majd hirtelen betoltad az ujjad a hüvelyembe. Áramütés, újabb nedvesség-áradat. Eltoltalak magamtól, és letérdeltem előtted. Végigcsókoltam a combod belső felét, majd a nyelvem hegyével kis köröket rajzoltam a zacskódra, egészen hátra is, közben kezeim lágyan játszottak a farkadon. Aztán a nyelvem ismét felfelé vette az irányt, és az immár lüktető, kőkemény farkadon kalandozott. Körbenyalogattam a makkodat, még a nyílásba is betévedt a nyelvem, majd az ajkaimmal lágyan körbefogtam az egészet, és lassan egyre mélyebbre szívtam magamba. Mennyei érzés volt jókora farkad a számban érezni, és közben az arcodon látni az élvezetet. Nem hagytad, hogy sokáig ízlelhessem, felhúztál magadhoz, majd felnyaláboltál és lágyan letettél az ágyra. Szétnyitottad a lábaim, és lassan, nagyon lassan végignyaltál a puncimon. A következő mozdulatoknál mind mélyebbre és mélyebbre mélyesztetted a nyelved belém, míg elértél a csiklómig, amit aztán gyengéden nyalogatni kezdtél. Éreztem, hogy ezt nem fogom sokáig bírni, már hangosan ziháltam, és akkor a nyelvedet egészen bedugtad a hüvelyembe, majd ki-be mozgattad, szabály szerint megdugtál vele. Érezted, hogy nincs már sok hátra, így abbahagytad, és lassan feljebb csúsztál rajtam. Fantasztikus volt érezni az erős férfitestet magamon, és már önkívületben voltam, amikor farkad a puncimhoz ért. Nagyon lassan, nagyon finoman haladtál előre, és mint a világ legtermészetesebb dolga, a puncim úgy nyílt meg előtte. Óvatosan, mégis határozottan hatoltál belém, én pedig hangosan felnyögtem. Te jó ég, milyen csodálatos érzés, ahogyan kitöltesz, mindenhol érezlek, érzem a lüktetésed, ahogy a véred rohan, dübörög benned. Lassan mozgunk, minden egyes mozdulattal magasabbra repülünk. Én nem bírom már, testem ívbe feszül, hangosan élvezek. Ez izgat Téged is, gyorsabb tempóra kapcsolsz, közben a mellbimbóimat csipkeded. Ismét élvezek, feltartóztathatatlanul, ezt én nem bírom, annyira izgató. Akkor lassítasz, és egyre mélyebbre, egyre határozottabban döfsz belém. Egyre erősödnek a lökések, én a nyakadat csókolóm, szorítalak magamhoz, és újra elvesztem a kontrollt. Három nagyon erős, nagyon mély lökés, és már a csúcson is vagy, akkor begyorsítasz újra, egyszerre kiáltunk, egyszerre repülünk…

Néhány apró mozdulat után elernyedünk, érzem, ahogyan meg-megrándulsz még bennem, érzem, ahogyan lüktetek…

Egymást ölelve, csókolva süllyedünk puha, pihentető álomba….


Lejegyezve 2009. október 16-án.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Sample text

Sample Text