Csak mert ez a nap egy olyan nap, amilyennek minden napnak lennie kellene... mert minden jól sikerül, mert minden vidám...
Mert lenn voltam a kutyával, és még fotókat is csináltam, igaz a fények már nem voltak délután annyira királyak, mint korán reggel, de azért megteszi... mert elértem a buszt, amivel edzésre kellett mennem (a héten már a másodikra!!! Woooahh!), és a metróból rossz helyen szálltam ki, vagyis az állomás elején, és nem a végén... és így vissza kellett gyalogolnom, és ezért az utamba esett egy hostel, ahol egy csomó állásajánlat volt kinn az ablakban... én meg fogtam magam, és bementem, a kutyasétáltatós dzsekimben meg a kopott farmeremben, sportcipőben, és a nő úgy örült nekem, mint majom a farkának, és azt mondta, hogy nagyon jók az esélyeim, és szimpi vagyok, és esetleg tudnék azonnal kezdeni?? Persze még előbb még el kell küldenem az önéletrajzomat meg az egész paksamétát, meg beszélnem kell a fővezérrel, de ki tudja??
Mert az edzésem szuper volt, mert a Drága tegnap tényleg vette az adást és most kedvesebb volt velem, mint szokott, és sokkal jobb edzést is tartott. Mert hazafelé együtt mentünk, aztán én leszálltam a villamosról és ő ment tovább a másik edzésre, én meg lementem a metróba, és a másik oldalra egyszercsak besétál Csabi... Tudtam, hogy itt van, mert visszahúzta a szíve, de mivel én nem tartozom a legszűkebb baráti köréhez, ezért nem kaptam buli meghívást. Integettem kicsit, amikor épp rám nézett, először nem esett le neki, de mikor másodjára rám nézett, akkor már igen, és azonnal visszament fel, majd átjött hozzám, és egy akkora mosolyt meg ölelést kaptam, hogy csak na. Éppen ráért ő is, persze normális kávézó nincs akörnyéken, nem baj, bementünk a moziba és a mozi kávézójába ültünk be. Dumáltunk, és tök jól érzetük magunkat, és azt mondta, hogy szuper a cd, amit tőlem kapott búcsúzóul, és az első két hétben, amikor rettenetes "honvágya" volt, akkor egyfolytában azt hallgatta. Ez engem annyira boldoggá tett, mert ilyet még nem csináltam azelőtt, hogy valakinek összeállítsak egy cd-t zenékkel, főleg nem egy városról, és főleg mert ő 10 évvel fiatalabb nálam, igazi partiarc, és mégis bejött neki. Mondta, hogy decemberben újra jön, és akkor majd csinál egy brunch-ot, mondtam, hogy akkor már ne hagyjon ki...
És mert azt mondta, hogy tökre igazam van, amikor azt mondom, hogy nem tudok úgy beszélgetni a helyiekkel, hiába beszélek már nagyon jól, mert még ő sem, holott ő osztrák meg német egyetemre is járt és már évek óta német nyelvterületen él, és még mindig, ha a kollégákkal elment valahová, nem mindig értette a poénokat és sokszor kimaradt a beszélgetésekből, mert nem tudott olyan spontánul reagálni. Hálás vagyok, mert a mai nap ketten is engem igazoltak, és a Drága meg befoghatja, mert mégsem én vagyok paranoiás hanem tényleg így van. :-)
Mert lenn voltam a kutyával, és még fotókat is csináltam, igaz a fények már nem voltak délután annyira királyak, mint korán reggel, de azért megteszi... mert elértem a buszt, amivel edzésre kellett mennem (a héten már a másodikra!!! Woooahh!), és a metróból rossz helyen szálltam ki, vagyis az állomás elején, és nem a végén... és így vissza kellett gyalogolnom, és ezért az utamba esett egy hostel, ahol egy csomó állásajánlat volt kinn az ablakban... én meg fogtam magam, és bementem, a kutyasétáltatós dzsekimben meg a kopott farmeremben, sportcipőben, és a nő úgy örült nekem, mint majom a farkának, és azt mondta, hogy nagyon jók az esélyeim, és szimpi vagyok, és esetleg tudnék azonnal kezdeni?? Persze még előbb még el kell küldenem az önéletrajzomat meg az egész paksamétát, meg beszélnem kell a fővezérrel, de ki tudja??
Mert az edzésem szuper volt, mert a Drága tegnap tényleg vette az adást és most kedvesebb volt velem, mint szokott, és sokkal jobb edzést is tartott. Mert hazafelé együtt mentünk, aztán én leszálltam a villamosról és ő ment tovább a másik edzésre, én meg lementem a metróba, és a másik oldalra egyszercsak besétál Csabi... Tudtam, hogy itt van, mert visszahúzta a szíve, de mivel én nem tartozom a legszűkebb baráti köréhez, ezért nem kaptam buli meghívást. Integettem kicsit, amikor épp rám nézett, először nem esett le neki, de mikor másodjára rám nézett, akkor már igen, és azonnal visszament fel, majd átjött hozzám, és egy akkora mosolyt meg ölelést kaptam, hogy csak na. Éppen ráért ő is, persze normális kávézó nincs akörnyéken, nem baj, bementünk a moziba és a mozi kávézójába ültünk be. Dumáltunk, és tök jól érzetük magunkat, és azt mondta, hogy szuper a cd, amit tőlem kapott búcsúzóul, és az első két hétben, amikor rettenetes "honvágya" volt, akkor egyfolytában azt hallgatta. Ez engem annyira boldoggá tett, mert ilyet még nem csináltam azelőtt, hogy valakinek összeállítsak egy cd-t zenékkel, főleg nem egy városról, és főleg mert ő 10 évvel fiatalabb nálam, igazi partiarc, és mégis bejött neki. Mondta, hogy decemberben újra jön, és akkor majd csinál egy brunch-ot, mondtam, hogy akkor már ne hagyjon ki...
És mert azt mondta, hogy tökre igazam van, amikor azt mondom, hogy nem tudok úgy beszélgetni a helyiekkel, hiába beszélek már nagyon jól, mert még ő sem, holott ő osztrák meg német egyetemre is járt és már évek óta német nyelvterületen él, és még mindig, ha a kollégákkal elment valahová, nem mindig értette a poénokat és sokszor kimaradt a beszélgetésekből, mert nem tudott olyan spontánul reagálni. Hálás vagyok, mert a mai nap ketten is engem igazoltak, és a Drága meg befoghatja, mert mégsem én vagyok paranoiás hanem tényleg így van. :-)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése