Pages

2009. október 16., péntek

Chicken run - Berlin

Bizalmatlan vagyok. Ez abból is látszik, hogy nem hittem benne, lesz nekem is lánybúcsúm. Igazi lánybúcsúm. Mert hogy itt se vagyok, ott se vagyok igazán.

Ezért eldöntöttem, összerántom a csajokat egy estére. Nem baj, ha én szervezem, elég, ha iszunk valamit, esetleg bulizunk egyet.
A Drága haverjának a felesége, az Indián Lány biztos pont volt. Mikor a Drágának volt a legénybúcsúja, én átmentem hozzá, hogy legalább ne legyünk egyedül. Akkor nézegettük a klubokat, az éjszakai életet itt, hát volt rendesen. Szűkült a kör néhányra, de volt egy, ami már a nevénél fogva is nagyon tetszett: Havanna Club. Emlékeztem, ott van a nyelviskola mellett, érdekes, hogy akkor nem voltam egyszer sem, hiába jártam oda három hónapig.

Megírtam az e-mailt a csajoknak, az itteni magyar kolóniának ugye, akik eléggé fiatalok, akik meg nem, azok eléggé furcsák. Aztán a lánynak, akivel egyszer együtt utaztunk visszafelé Budapestről egy rémes családdal összezárva egy autóban. Allah Lányának is, és természetesen a Némettanárnőmnek.

Majdnem mindenki eljött, viszont mindenki késett. Nem baj, mi az Indián Lánnyal elvoltunk elég jól. Beültünk egy helyre a Bergmann Straße-n, amit a többiek javasoltak, semmi extra, akárhol lehetett volna az a bár. koktéloztunk, amjd előkerültek a meglepik, egy ezüstös cicafül (ezt jól kitalálták), egy pink No. 1 Hen kitűző és egy rózsaszín strasszos szemüveg, ami végig be volt vonalazva. Született néhány jópofa fotó, de körülbelül ennyi volt a vicces rész. Mindenki összevissza beszélt, a Terhes Lány örömködött, hogy jön a baba, amit Allah Lánya személyes sértésnek vett, mert nekik ugye nem lehet. De ezt a Terhes Lány egyrészt nem tudhatta, másrészt meg nem ő tehet róla. A hangulat ettől a kis intermezzo-tól mélyrepülésbe kezdett, és hamarosna többen is felálltak, legelőször az Arab Lány és a Némettanárnőm. Aztán lassan a többiek is, még a legvégén is arra hivatkoztak, hogy amiatt az eset miatt... ami szégyen és gyalázat, és szerintem egyszerű mellébeszélés volt, semmi más. De a Havannát ők is ajánlották, nagyon.

A végére már csak az Indián Lány maradt és a Lány az autóból, de neki be volt durranva a foga és ezért egész este nem ihatott alkoholt. Ettől függetlenül kitartó volt, és jött velünk egy másik helyre tovább. Fogalmunk sem volt, milyen hely az, csak sétáltunk az utcán és bementünk oda, ami a legmisztikusabbnak nézett ki. Eltelt jó tíz perc, mire levettük, milyen helyen vagyunk. A félhomályban csupa egynemű párok üldögéltek összebújva. Na ebből a szempontból mi sem lógtunk kia sorból, röhögtünk, mikor levettük, mi a helyzet.

Ahogy nézelődtem, felfedeztem, hogy rengetegen mennek felfelé a lépcsőn, majd eltűnnek a csapóajtó mögött. Ez természetesen felkeltette az érdeklődésemet és azonnal meg kellett néznem nekem is. Két nő állt az ajtó előtt, egy idősebb, termetesebb (és férfiasabb), meg egy fiatalabb, vékonyabb. Az idősebbet kérdeztem, hogy milyen buli is van benn? Nagyon, nagyon jó buli, mondta ő. Mégis, milyen? És főleg kiknek? Gyere be, mondta, és majd meglátod. Jól fogod érezni magad. Mindenkinek, akit érdekel. A közönség azok, akiket itt látok... például ők is.
Megköszöntem illedelmesen, mondtam, hogy hamarost, csak hozom a lányokat. :-)

A csajoknak elmeséltem, hogy mi itt most egy kőkemény buzibárban vagyunk, és lépjünk le, mert forrósodik a helyzet. Nem kellett több, nevetgélve nekiindultunk az éjszakának.

Akkor már viszont a Lány az autóból is elköszönt tőlünk. Mi az Indián Lánnyal kitartóak voltunk, akkor is elmegyünk a Havannába, ma éjjel még táncolni akarunk.

Már amikor beléptem, tudtam, hogy imádom ezt a helyet. A hatalmas parketten párok táncoltak összesimulva, forrón, erotikusan. Én is akarom! Én is, én is! Meg kell, hogy tanuljam ezeket a táncokat!
Fenn még egy tánctér. Az is latin táncoknak.

Lenn... Soul és R'n'B. Imádom. Pont nekem való. A feka csajok csak úgy vonaglanak. Szemérmetlenül rövid ruhákban, köldökig érő dekoltázzsal. Jó, hogy a homlokukra nincs írva: Gyere, dugjál meg!!
Hátul 80-as, 90-es évek slágerei. Imádom a helyet. Egyszerűen imádom!
A cicafül még mindig rajtam. Megbámulnak. Élvezem. Ilyen úgysem fordul elő túl gyakran, amióta itt vagyok kinn. Gyönyörű férfiak. Leginkább törökök, vagy arabok. Az esztétikai érzékem ma ki lesz elégítve rendesen.
Bemegyünk a klotyóba. A vonaglós feka csajok is ott vannak. Az egyik az ajtókeretben táncol, még csak odébb sem megy. A másik nyitott ajtónál, spriccelve pisil. Ezt nézzétek, nézzétek meg mind! Szuper. Kár, hogy nem érdekelnek a nők. Büdös lotyó.
Táncolunk, jól érezzük magunkat. nagyon jó a zene. És sört iszunk. A pasik messziről néznek. Aztán egy-egy odamerészkedik. Persze nem csak táncolni akarnak. Mondom nekik, hogy bocs, fiúk, engem nemsokára kivonnak a forgalomból. :-) Van, aki eleve úgy jön oda: Látom, gyűrű van az ujjadon. Férjnél vagy? Okos fiú. Nemhiába. A törökök nagyon figyelnek az ilyenre. Aztán van olyan is, akit semmi nem érdekel. Egyszerűen odajön, karon ragad, és már húz is magához. Fekete srác. Benne van a latin vér. De vicces is. Az Indián Lányt is húzza. Az vonakodik. De a srác nem ismer olyat, hogy ellenkezés. Ezzel a csávóval nem lehet nem táncolni! Közben halálra röhögöm magam, mert ő a legkomikusabb figura az egész helyszínen. Onnatól kezdve már más labdába sem rúghat, nem azért, mert mi nem akarjuk, hanem azért, mert ő nem akarja. Menekülnünk kell.

Rengeteget táncoltunk. Isteni volt. Szétesett a lábam a magassarkúban. És még haza kell jutni. Másfél óra éjjel.
De sikerült. Még jó, hogy majdnem egymás mellett lakunk, így legalább tudtuk egymást támogatni. :-)


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Sample text

Sample Text