Pages

2009. október 28., szerda

A boldogság és annak kék madara

Nem biztos, hogy kék. Nem biztos, hogy madár.
Nem biztos, hogy boldogság.

De felröppen az égben, s folytatja útját a levegőben,
és a legnagyobb hiányérzet legapróbb kielégülése
is képes megteremteni ezt a
- csupán pillanatokban mérhető - szárnyalásra késztető állapotot.

A tibeti mesék között bukkanhatunk hasonlóra.
"az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni".
A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud.
Eljutni hozzá, meghallani dalát - ehhez minden kínok kínját járva vezet az út.

A megpróbáltatásoktól való félelem, a megalkuvás gyávasága,
az emberi akarat s az ezt tápláló hit feladása maga a halál,
mert süketté lesz az ember.
Nem hallhatja meg a madár énekét.

Mert a madarat nem kívül kell keresni,
repülni nem lehet az égben,
dalt hallani, megérezni a boldogság ritmusát nem lehet
- csak legbelül igazán.

(Vitéz Ferenc)

2 megjegyzés:

Kiyná Mathir írta...

" Nem hallhatja meg a madár énekét.Mert a madarat nem kívül kell keresni"
Ez nagyon tetszik.

LaleBelle írta...

Bizony, így van ez. Csak ezt hajlamosak vagyunk újra és újra elfelejteni.

Megjegyzés küldése

 

Sample text

Sample Text