Tarot

Van úgy, hogy az ember nincs mindig felkészülve arra, ami érni fogja. Most is 2 napba tellett, mire eljutottam oda, hogy leírom, mi történt csütörtök délelőtt.

Én csak a bizonyítványaimat akartam lefordíttatni. Gondoltam hamar végzek, ez most nem fog olyan gyorsan menni, mint a múltkor, amikor megvárhattam. Akkor csak egy oldalról volt szó, most vagy tízről.

Emlékezett rám a nő, és eléggé örült is. Mint mondta, nincs sok alkalma magyarul beszélni. Leültünk, én pedig sorra kipakoltam elé a bizonyítványokat, kezdve a Munkabizonyítvánnyal (ajánlólevél-szerű), majd jött a diploma, és az egyéb képesítő bizonyítványok, oklevelek. Már a munkabizonyítvány olvasásakor felszaladt a szemöldöke. Egyre jobban csóválta a fejét, majd rám nézett, és azt kérdezte: "Mit keres maga itt??" Hát, mondom, munkát. De miért Berlinben? (Előtte meséltem el neki, hogy a Munkaügyi-hivatalban azt mondta a tanácsadó, hogy Berlinben nem sok esélyem van... ellenben ha elköltöznék, minimum 250 km-re Berlintől, azonnal találnék munkát.) Mert itt van a férjem, miatta jöttem, stb., stb. Letette a papírokat a kezéből és rám nézett. "Engedjen meg nekem egy jó tanácsot. Én már többet tapasztaltam, mint maga. Ne adja fel magát. SOHA ne adja fel önmagát egy férfi miatt. Ezt senki nem fogja meghálálni magának. És a férfiak a független nőket szeretik. Akik függenek tőlük, azokat nem." Bamm. Ez volt az első jobbegyenes. Beszélgetni kezdtünk, és pillanatok alatt kiderült, hogy nagyon hasonló az érdeklődésünk, de ő, korára való tekintettel, már jóval előbbre járt. Mutatott egy honlapot, ahová mindenképpen be kell jelentkeznem, mert a kapcsolatépítésen túl még állást is lehet találni, illetve rengeteg emberrel lehet ismerkedni, akiknek hasonló az érdeklődésük. Mutatta az ő profilját. Az alatt a pont alatt, hogy "Amit kínálok" ez állt: "Spirituális tanácsadás". Megkérdeztem, mit takar ez. Egy pillanat alatt előkerült a kártya, a gyertya. Ez a nő egy boszorkány. Egy boszorkány barlangjába tévedtem!

Kiterítette elém őket, nekem kevernem kellett, majd bal kézzel húznom. Kirakta a kelta keresztet. És ahogy a lapok egymás után előtűntek, egyre nagyobb meglepetéssel nézte őket. Ijedtséggel vegyes örömmel. Beszélni kezdett, az én torkom meg egyre jobban szorult össze. A kártyákon ott állt az életem, a félelmeim, a gondolataim, minden. Hihetetlen, de ő a negyedik, aki szóról szóra ugyanazt mondja!!! És egyik sem ismeri a másikat.

Ott állt a kártyákon, hogy keresem az utam, hogy most ez a feladat. Az is ott állt, hogy meg fogom találni, de még türelmesnek kell lennem. Lesz állásom, amiből pénzem lesz, és a lehetősége már most ott van, csak még nem látom valami miatt. Illetve van két lehetőség, ami között nem tudok dönteni. (Mi az vajon?? Tudom, hogy mi az, csak saját magamnak is félek bevallani. Az egyik a társadalmilag elfogadott, rendes polgári állás, a másik pedig a lenézett, a "művészi", ahol a kreativitásomat élhetem meg és ki, és amiről az anyám mindig azt mondta nekem, hogy abból nem lehet megélni...) De ha végre meghozom a döntést, akkor helyesen fogok dönteni. Rengeteg terhet cipelek a hátamon a múltból, amik kihatással vannak a jelenre (mi a fene lehet az??). A férjemmel karmikus a kapcsolatom (ugyanaz a kártya jött ki rá, mint a másik boszinál, a Kelyhek Királya), de tőle teszem függővé a boldogságomat, azt rajta keresztül próbálom megtalálni. Ez így igaz, habár már kezdem önállósítani magam néhány téren. :-) A legfontosabb kártya pedig, amin a nő ledöbbent kissé, a Főpapnő. Pedig mondtam én neki, hogy mindenki mondja, gyógyító képességeim vannak... Most már ő is elhitte, mert ez a kártya pontosan azt jelenti. Különleges képességeknek vagyok a birtokában. Egyelőre még a félelem gátol ennek kibontakoztatásában (azt a lapot is kihúztam), de már nem áll sokáig az utamban. Végül összeadta a lapok szám szerinti értékét, és megkereste a hozzá tartozó kártyát. Ez pedig az Uralkodónő. A jelentése pedig az, hogy minden meglesz az életemben, anyagi jólét, siker a munkámban, és a spirituális vonal is nagyon erősen.

Felállt a székről, odament a számítógéphez. Még a maja kalendárium szerint is meg akarta nézni a születési dátumomat. Ott jött az újabb sokk. Már a születésem pillanatában ott volt: "Der große weiße Kristallheiler", vagy valami hasonló, a nagy fehér kristály-gyógyító, ez vagyok én. Csak pár pillanatra nézett bele, de ott volt még a kék majom is, ami azt jelenti, hogy mindezt játszva, játékosan fogom elérni, megteremteni. Hmmm.

Csak nem hagyta nyugodni a munka-kérdés, azt mondta, ha nem bánom, kirakná még azt is a kártyából. Egy ollót, aminek a felső ága arra ad választ, hogy mi van, ha elmegyek Berlinből, az alsó meg arra, hogy mi van, ha nem. Ismét kevertem, ismét húztam. Egyszer csak lecsapott egy kártyára a halomból. Nem értettem. Azt mondta, megfogtam egy kártyát, de végül mégis elengedtem, és másikat húztam ki. Amikor pedig a kártyákat felfelé fordította, kiderült, mi volt az: a Félelem, ismét.

Újra kijött a Főpapnő is. A felső ágban. Ha elhagynám Berlint, hamarabb találnék munkát, anyagilag jobban járnék, és ezáltal a képességeimet (spirituális - gyógyító) is hamarabb ki tudnám bontakoztatni. Az alsó ágban kihúztam az Uralkodónőt, illetve a fenti képen látható első (alsó) kártyát, ami szintén azt jelenti, hogy minden meglesz, munka is, spiritualitás is, csak lassabban. De a végeredmény szempontjából édesmindegy, hogy elmegyek-e Berlinből, avagy sem. Saját magam miatt nem mindegy. Ha nem megyek el, az lelkileg fog még jobban megviselni, és ezen keresztül a házasságomat is. Azt mondta, nekem Brüsszelben (!!!) lenne a helyem. Ott már majdnem bőgtem. Soha nem vágytam Brüsszelbe, de ha Magyarországon maradtam volna, gyerekjáték lett volna Brüsszelbe kijutnom. De ha nem Brüsszel, akkor legalább valami más város, a házasságom meg kibírna még egy évet, még jót is tenne neki. Mondtam neki, hogy ezzel az erővel maradhattam volna otthon is... Nem. Szerinte nem véletlen, hogy ki lettem mozdítva. És ha már országot váltottam, várost váltani igazán nem lenne olyan nehéz... De lehet, hogy ez kell ahhoz, hogy a férjemet kimozdítsam abból az állapotból, amiben van. Ő ugyanis nem hajlandó váltani, én vagyok az, aki mindent megtesz, aki mindent beáldozott. Ismét csak a fejét csóválta, hogy ez nem helyes.

A változások útjában pedig a félelem áll, nem csak a szakmai, de a spirituális változások útjában is. Ahhoz még egy kártyát kellett húznom, hogy megnézzük, mitől is félek. Megdöbbentő volt. Saját magamtól!!!! A tulajdon erőmtől, attól a hatalmas energiától félek, ami bennem van. Újabb jobbegyenes, ezúttal már fájt is. Szólni sem tudtam, a sírás fojtogatott, csak menni akartam, menni már...

Eléggé durván ki lettem billentve (mit billentve, ki lettem dobva!) az egyensúlyomból. Azóta eltelt két nap, de folyamatosan bőghetnékem van, amikor erre gondolok. (Persze a Nadin is megmondta a Mester, hogy az elkövetkezendő 4 hét a lelki tisztulás ideje, és nagyon nyomorultul fogjuk érezni magunkat, mert mindaz a szemét, méreg, ami elraktározódott bennünk, most jön fel és tisztul ki.)

Búcsúzóul még megkérdeztem, mit is mondanak az álmok. Azt mondta, azt rajtam kívül senki más nem fogja tudni megfejteni. De ha valakivel álmodunk egymásról, az azt jelenti, hogy éjjelente meglátogatjuk egymást.... Kéééész.